3.Fejezet

3.Fejezet

Reggel, muszáj volt korán felkelnem, hogy lefussam a szokásos távot.Miután lefutottam, elmentem fürdeni és készülődtem a suliba. Eléggé késésben voltam, úgyhogy szedtem a lábaimat. Törivel kezdek ami ultragáz így reggel. Mikor beértem a suliba kifújtam magam és megálltam egy percre. Az alsóbb éves lányok csoportokba tömörülve pletykáltak. Jelen esetben az új srácról: Harryről.

A nap gyorsan eltelt,amit igazából nem is bántam.Már csak az úszó edzés maradt hátra, amit szeretek. 

"csendesen

Az öltözőben találkoztam a lányokkal akik már készen voltak. Jellemző. Öltözködésnél mindig én vagyok az utolsó.Azonban nem bánom, mert ilyenkor csendben nyugodtan átöltözhetek. Mikor bementem a medencéhez az edző szólt, hogy melegítsek be, miután megvolt leültem és figyeltem a többieket. Aztán mindenkiagyon furcsa lett az elsősök majd belefulladtak a vízbe. Nem értettem az okát egészen addig amíg az ajtóhoz nem néztem. Harry lépett be. Úgy látom csak megtalálta a medencét. Hát egészen jol nézett ki.Elidőzött rajta a tekintetem, igazából fel le járattam rajta a szemem, szinte ittam a látványt. Kidolgozott felső teste, széles válla, erős combja szinte szemet gyönyörködtető. Mikor visszahallottam a gondolataimat,majd' pofán csaptam magam. Mikor sikerült végre lenyugodnom, az edző szólt, hogy irány a víz. Mindenki kimászott a medencéből és csak Harry meg én voltunk a vízben, igaz Ő a hármas én pedig az egyes pályán. Most fogunk versenyezni, kiderül, hogy ki a jobb. Belülről doppingoltam magamat és olyannyira előjött a küzdeni akarásom, hogy még én is meglepődtem.
A következő dolog amire figyelmes lettem, hogy a rajtkövön állunk majd utoljára Harry felé pillantok, akin egy szemernyi idegesség sem látszik, sőt még rám is kacsintott.Nem vesz komolyan, ezt az egészet nem veszi komolyan és ez dühitő. Mikor megszólalt a síp rögtön a vízbe ugrottam és úsztam, amilyen gyorsan tudtam. Az első körben biztos voltam abban, hogy átveszem a vezetést, utána pedig nem emlékeztem semmire.Az adrenalin túltengett bennem.
 A sípszó éles hangja megütötte a fülemet. Harry nyert alig egy század  másodperccel. Ez dühítő. Ez nagyon zavart, és ezért sem mentem gratulálni. Nem éreztem, hogy jogosan nyert megalázkodni meg nem fogok. Bezzeg az uszodában minden ember Harryt ajnározta. Odamentem a lányokhoz akiknek már viszketett a talpuk. Tudtam, hogy csak miattam nem mentek oda gratulálni.
-Menjetek!-intettem, mire Cindy és Emily egymást lögdösve mentek oda Harryhez. Megmosolyogtam a látványt majd leültem és Amyre néztem.
-Te?-kérdeztem mire válaszolt:
-Határozottan jobb voltál.- csak "csendesen" elmosolyodtam majd megtöröltem a hajam. Tudtam, hogy rá mindig lehet számítani. A többieket is nagyon szeretem de azért Amy mégiscsak Amy. Az edzés végén én még levezetésként lubickoltam egy kicsit a medencében. Majd elmentem lefürdeni, általában ilyenkor csak én vagyok egyedül.Ezért jó, hogy van protekcióm.Ennyiből szeretem, hogy a bátyám az egyik edző. Szeretek tusolni, mikor a meleg víz folyik rám és kiereszthetem a hangomat, ami igazából nincs is. Szerintem mindenki jobban jár, hogy én vagyok az utolsó. Nem szeretem ha hallanak énekelni, hisz nincs jó hangom.

2.Fejezet

2.Fejezet

Meghoztam a 2. részt.!Remélem tetszeni fog és kapok tőletek pár komit.Ehhez is annyi a hozzáfűznivalóm, hogy Élvezzétek! <3







Mikor az osztályfőnök kiment helyére a matektanár jött.Harryt a helyére küldte, ami a mögöttem levő padban volt.Kicsengetéskor a padot majd felborítottam, olyan gyorsan próbáltam elhagyni a termet.Hallottam a matektanár kiabálását, miszerint "Mit képzelek, hogy csak így kiszáguldok a teremből" de nem igazán érdekelt.Engem az érdekelt, hogy miért nem mondta el Emily, és az érdekelt, hogy mégis hogy vehették föl az úszócsapatba.
A mosdóba mentem és egy kicsit összeszedtem magam.A lányok utánam jöttek, én pedig rögtön kérdőre vontam Emilyt.
-Te tudtad!Miért nem mondtad el? Ezt nem vártam volna tőled!-mondtam volna tovább is csak Cindy megakadályozott benne.
-Hagyd őt!Nem tehet semmiről.
-Mi?-nem értettem mire mondja, aztán leesett.-Te is benne voltál!-kiáltottam Cindyre, aki lehajtotta a fejét, majd ránéztem Amyre aki túl csendben volt.Teljes testtel hozzá fordultam:
-És Te is!Hogy tehettétek?Miért nem szóltatok?Vagy direkt arra utaztok, hogy mivel tudnék sokkot kapni?-szóltam dühösen, majd mondtam és mondtam.Emily, aki a legérzékenyebb elpityeredett, de csak mondtam akkor is.Egyedül Amy bírta rezzenéstelen arccal, majd mikor úgy éreztem kész vagyok ennyit kérdezett:-Befejezted?-kérdezte.
Egy kis csend következett míg végiggondoltam a dolgokat, hogy miket mondtam, és hogy én az ő helyükben mit cselekedtem volna.Ekkor jöttem rá, hogy mekkora egy barom vagyok.
-Igen.Sajnálom, ne haragudjatok, egy idióta barom vagyok!-mondtam mire Amy elmosolyodott, és leguggoltam a pityergő Emilyhez.-Emily kérlek ne haragudj rám!Tudom, hogy ti csak jót akartatok.-mondtam békítő hangon, mire ő is elmosolyodott.
Kibékültünk, mondjuk igazából nem is volt harag, csak én kaptam fel a vizet, mint mindig.Elmondták, hogy azért nem szóltak, mert látták milyen ramaty reggelem volt, nem akarták még jobban elszúrni.Őszintén szólva én is ezt tettem volna, azt hiszem.
-De akkor is, nekem mennyit kellett gürcölni, hogy bekerüljek a csapatba, erre itt van Ő, aki csak úgy besétál és már minden a lába előtt hever.-püffögtem tovább.
-Jó, ebben igazad van, de ha tényleg olyan jó, mint mondják, akkor a sulinak ez csak jót jelent.-okoskodott Cindy, amit most egy gyilkos pillantással jutalmaztam.
-Mondd, mégis kinek a pártját fogod?Mert ha a betolakodóét akkor ezt jó tisztázni.-dühöngtem.
-Ronnie, nyugodj már meg az ég szerelmére.-fakadt ki Amy.-Ha esetleg Ő jobb lenne mutasd meg neki, hogy te nem adod fel, és legyőzöd, ne minket fárassz a dühöngéseddel.-szólt csendesen.
Pár be és kilégzési folyamat után tényleg megnyugodtam.
-Igazatok van, és ismét sajnálom.Ne haragudjatok rám!
Miután ismét békesség volt, kimentünk és próbáltam nem odafigyelni a diákok gyanakvó pillantásaira.Várták az újabb botrányt.Várták, hogy esetleg kiakadok és drámázom.De nem, ó nem.Nem fogom megadni nekik ezt az örömet.Köztudott, hogy eléggé versenyző típus vagyok, aki nem hagyja magát.Eddig én voltam a suli legjobb úszója, de most, most egy olyan srác fosztott meg ettől a címtől, aki még azt sem tudja, hogy hol az iskola medencéje.Ez hallatlan.

Az ebédnél végre már higgadtan(részemről), és izgatottan beszéltük meg a hétvégi buli részleteit.Nem kis fejtörést okozott nekünk a bátyám.Végül úgy döntöttünk, hogy azt mondjuk majd, hogy Emilynél leszünk pizsibulin.
Andyből néha előtör az aggódó szülő.Sőt, mondhatni mindig.A szüleink a munkájuk miatt nagyon elfoglaltak, és a külön töltött időt, engedékenységgel próbálják kárpótolni.Andy, pedig helyettük is átvette a szülő szerepét.Állandóan tudni akarja merre vagyok, és kivel, mit csinálok.Nekem ebből pedig elegem van.Szóval, ha Andy vagy akárki kérdezi pizsibuli lesz szombaton Emilynél.
-Jujj lányok én annyira várom már, a zsigereimben érzem, hogy ez a buli más lesz.-tapsikolt Em.
-De azért óvatosan.-szólt Cindy, akit nagy nehezen vettünk rá a bulira.
-Csapunk egy oltári vad bulit fősulisokkal.-suttogtam izgatottan Emnek, mert szemel láthatóan Amy és Cindy nem lelkesedtek a vad buli ötletért.
-Héhéhé, a fuvar hogy lesz megoldva.-szólt Amy.
-Majd én.-vállalta Cindy.-Majd én nem iszok és furikázom.
-Megtennéd?-kérdeztem színpadiasan, mire elmosolyodott és bólintott.

Miután hazaértem, láttam, hogy nincs itthon semmi ehető ezért lementem a boltba.Hazafelé észrevettem, hogy a szomszédból egy középkorú nő jön ki és dobozokat pakol.Tehát akkor Ő az új szomszéd.Aranyosnak tűnt ezért odamentem segíteni.
-Helló, a szomszédban lakom, és gondoltam megkérdem segíthetek?-köszöntem a barna hajú nőnek.
-Ó szia, Anne vagyok ,megköszönném a segítséget.-mondta majd, dobozokat kezdtünk pakolni.Aranyos nő és jó a humora.Mikor bepakoltuk a dobozokat, elbúcsúztam.
-Mennem kell, viszlát Anne.
-Ó Ronnie maradj még, gyere vacsorázz velünk.-hívogatott kedvesen.
-Sajnálom de nem lehet.Tanulnom kell.
-Hát akkor majd máskor,vigyázz magadra.-mosolygott rám az ajtóból.
-Te is.-mondtam majd hazasétáltam.Anne fantasztikus nő.Időközben mondta, hogy tegeződjünk, hisz ő nem öreg.
Otthon még nagy erőfeszítésbe telt mire megtanultam, de végül is sikerült.Mondjuk, az mellékes, hogy az agyam lezsibbadt tőle, és olyan voltam mint egy zombi.A vacsorát lekéstem, ezért este lementem és ettem.Éjjeli evés, nem semmi.Tuti rosszat fogok álmodni.

1.Fejezet

1.Fejezet

Sziasztok!Köszöntök mindenkit az oldalon.Meghoztam az első részt remélem elnyeri a tetszéseteket.

Az első részhez nem tudok még mit írni, így csak annyit, hogy: Élvezzétek!

Reggel, az ébresztő óra csörgésére keltem.Mióta megkezdődött a suli, minden reggel fél hatkor kelek fel.Nem, nem szeretek korán kelni, de akinek céljai vannak, annak muszáj tenni érte.Még ha az sokszor fárasztó is.Felvettem a melegítőm, és lementem elkészíteni a turmixomat, majd elindultam futni.

Miután lefutottam a szokásos távot, lefürödtem, mert izzadtan mégsem enne szerencsés suliba menni.

Nagyon jól esett a fáradt végtagjaimnak a forró vízcseppek simogatása.Miután ismét felöltöztem, de már a sulis cuccaimba, lementem  a konyhába, ahol anyát láttam.Odamentem és megcsókoltam az arcát, majd elvettem a nekem készített reggelit.Nagyon szeretem az édesanyámat.Tudom, hogy csak a család miatt dolgozik olyan sokat.A családunknak van egy kis étterme, ahol anya dolgozik.Én még nem sokszor voltam ott.Anya külön megkérte, hogy az étterem csak az Ő helye lehet, ahol a saját kis világát felépítette.Szerintem nincs ezzel semmi baj, ellenben azzal, hogy a nap 24 órájából 16-ot biztos ott tölt.Ez azért egy kicsit elszomorít néha, de akkor eszembe jut, hogy mikor velem van, minden szebb.

Reggeli közben, beszélgettünk anyával, majd letolta a képét Andy is. Csak egyszer ne rontaná el a reggelemet.Leült ő is az asztalhoz, majd volt képe rám dőlni.Idióta!! Egyszerűen nem tudom meddig bírom még vele egy házba.Mivel Ő az idősebb azt hiszi, hogy bármit megtehet, és állandóan felügyelni akar engem.

-Andy szállj már le rólam, te idióta!-püffögtem.

-Jajj nyugodj már meg.Kora reggel a te rikácsolásodtól hangos a ház!-vágott vissza.

-Hülye majom!-kiáltottam.

-Kislányom!Hogy beszélsz a bátyáddal?-jött be apa a konyhába.

Na Ő a másik olyan személy aki idegesít.Félre értés ne essék, szeretem, csak abból van elegem, hogy állandóan Andyt ajnározza, én pedig akármit csinálok, semmi sem vagyok hozzá képest.

Itthon már senki sem ért meg.Anya időközben elment dolgozni, Apa csak Andyt veszi észre, Andy pedig egy idióta.Inkább szép lassan elsétálok a suliba, úgysincs messze.

Annyira megnyugtató számomra ez a környezet:a levelek sárgulnak, majd csendesen lehullanak.Minden olyan meseszép, és csendes.Igaz, hogy a mi utcánkra nem is jellemző, hogy kora reggel, mondjuk barkácsolnak vagy ilyesmi.A mi utcánk kifejezetten csendes,vannak kocsik és zajok de csak kis mértékben.

Körbefordultam az utcán és akkor láttam meg.Egy költöztető kamion, pont a szomszédunkban.Valaki megvette volna a szomszéd házat?Ha igen, ki az?Vajon normális?Ó, Istenem kérlek normálisak legyenek!

Mindegy, nem kell sokat várnom, hisz a városban is vannak "mindenttudók".Itt is terjed a pletyka fénysebességgel.

Mikor beértem az iskolába, a barátaimat pillantottam meg.Ott volt Cindy, a szemüvegében most is olyan okosnak látszott, mint mindig.Ott volt Amy, akit bátran elmondhatok a földkerekség legjobb barátjának.Ott volt Emily, aki mint mindig most is olyan átéléssel mesélte a legújabb pletykákat,hogy a GossipGirl-ös  pletykacica is megirigyelné.Ők az én barátaim, akik a bajban is velem voltak, és mind a négyen az úszócsapat legjobbjai vagyunk.

-Sziasztok lányok!Mi újság?-kérdeztem.

-Olyan fáradt vagyok, ma késve keltem, és nem tudtam lefutni a távot.-panaszkodott Amy.

-Én is fáradt vagyok, későn feküdtem le mert az irodalom esszét készítettem.-mondta Cindy.

-De Cindy az nem két hét múlva kell?-kérdeztem tűnődve.

-De igen.-mondta a legnagyobb természetességgel.

-Ja, oké.-néztem furcsán, bár Cindytől ez megszokott.

-Veled mi a helyzet?-kérdezte Emily.

-Velem?Ó velem minden rendben, csak ma reggel az idióta, hülye barom tesóm megint idegesített és apa természetesen neki adott igazat, amúgy semmi.-mosolyogtam.

A lányok nem igazán tudtak mit mondani, inkább megöleltek, majd Emilynek eszébe jutott valami.

-Lányok, el is felejtettem.Most hétvégén lesz a szomszéd városban egy buli.Azt mondják nagyon állat lesz, és mindenki ott lesz aki számít.Menjünk engedjük ki a gőzt!-szólt csillogó szemmel.

-Emily, ki tud még erről a buliról?-kérdezte Cindy.

-Hát nem sokan, tudod a volt pasim haverjaival beszélgettem és mondták, hogyha akarok menjek el.Egyedül nem akartam, de így négyen olyan jó lenne.

-Szóval akkor a suliból nem tudnak róla.

-Hahó!Figyelsz?Most mondtam, hogy nekem szóltak, és amúgy is a többi gimissel miért foglalkoznának?Ők már fősulisok!-mondta büszkén.

A társaságra egy kis csend telepedett.Mindenki elgondolkozott, hogy mi mit keresnénk egy fősulisokkal tele bulin.Vagy, hogy egyáltalán nekünk való-e?Egy pillanatra elbizonytalanodtam, majd vissza gondoltam a reggeli veszekedésre.A válasz igen!Igen, ideje kiereszteni a  gőzt.

-Igen, menjünk!-egyeztem bele elsőként.A többiek kissé hezitálva de végül beleegyeztek.

Megegyeztünk, hogy ebédnél megbeszéljük a részleteket.Aztán elmentünk órára.Mikor beléptünk a terembe minden szempár kivétel nélkül rám szegeződött.Gyanúsan méregettek, én pedig irtó nyomasztóan éreztem magam.Épp ültem volna le a helyemre mikor valaki ezt megakadályozta.Jeremy.Ő az, aki előszeretettel piszkál, hisz tudja, hogy nem csinálhatok ellene semmit mert különben kirúgnak.
-Úgy néz ki a mi kis sellőnket megfosztják a címétől.-mondta nekem, én pedig semmit sem értettem.
Mindegy.Nem foglalkoztam vele, hiszen egy idióta.Jeremyvel nem foglalkoztam, de amit mondott, azzal annál inkább.Ránéztem Emilyre, aki aggódó tekintettel nézett rám.Tehát tud valamit.Éppen mentem volna, hogy megkérdezzem, ,mikor belépett az osztályfőnökünk, mögötte egy meglehetősen jóképű sráccal.
-Emberek, Ő itt Harry Styles.Az új osztálytársatok.-szólt az osztályfőnök, majd Harryvel iratott alá néhány papírt.
Ez érdekes. Októberben új osztálytárs?És Októberben ilyen helyes osztálytárs?Na ne.Biztos álmodom.Ahogy körbe néztem láttam, hogy minden egyes lány osztálytársamnak csorog a nyála.Ennél átlátszóbbak nem is lehetnének.Ajh, azt hittem csak én vettem észre, hogy milyen helyes.Hát nem.

Az osztályból a lányok mind szemet vetettek rá, ehhez jönnek majd majd még az alsóbb évesek.Ugh, mennyi lány.Hozzájuk én pont nem kellek.Nem fogok elájulni ettől a Harrytől.Nem eszek tömeglány.Igen, ez e van döntve.Ezután újra az osztályfőnök szólt.
-Gyerekek, segítsetek Harrynek megtalálni az osztálytermeket és az úszóedzéseket.
-Úszóedzéseket?De októberben már nincs felvétel?-gondolkodtam hangosan.
-Igen, tudom, és az edzők is, de Harry olyan tehetséges, hogy egyből felvették.Indulni fog a tavaszi vegyes úszóversenyen is.-mondta én pedig enyhén sokkot kaptam.Belül dühöngtem,felforrtam és még ehhez hasonlók.Tehát ezt értette Jeremy cím fosztás alatt.Hogy képzeli Harry, hogy csak idejön és se szó se beszéd belép a csapatba.Szerzett magának egy új ellenséget.Majd én megmutatom neki, hogy ebből a suliból csak egy ember indul a versenyen:Én.